Közös kezelési titkok

Titok-e a munkabér?

Manapság egyre érdekesebb és sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a munkabér titoknak minősül-e és ha igen, akkor ez kinek a titka. Vajon a munkáltató megtilthatja-e a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló információkat osszon meg másokkal a munkabéréről, vagy vajon a munkavállalónak fűződik-e érdeke a munkabérére vonatkozó információ szabad kezeléséhez? Vajon a munkabér a munkáltató vagy a munkavállaló érdekkörébe tartozó titok-e?

Címlap » Közös vagy külön kassza?

Az egyik legkézenfekvőbb indok a munkahelyen potenciálisan megjelenő bérfeszültség. A szakemberek korábbi véleménye szerint, a munkabéreknek a dolgozók közötti nyilvánosságra kerülése negatívan érinthette a munkahelyi morált, illetve a munkáltató felé fennálló munkavállalói hűséget.

A közös kezelési titkok nyilvánosságra kerülése pedig olykor kifejezetten bomlasztó hatásúnak mutatkozhatott. Egy másik ok, amiért a munkáltatók megpróbálják titokban tartani a munkavállalóik bérére vonatkozó információkat az az, hogy egy ilyen információ nyilvánosságra kerülése negatívan érintheti a munkáltatónak a piaci versenyben elfoglalt pozícióját, hiszen a konkurens munkáltatóknak ezzel a munkaerő megszerzése során hasznosítható egyik legértékesebb információ kerül a kezükbe.

A munkabér titokban tartása, mint a munkáltató jogos gazdasági érdeke Kutatás a jogi munkaerőpiacról A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy  Ezzel kapcsolatban az Mt.

Családi Titkok Titkos utazás

Véleményem szerint az Mt. Álláspontom szerint vizsgálandó kérdés, hogy fűződik-e jogos gazdasági érdek ahhoz, hogy a munkavállaló bére titokban maradjon. Ennek kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy gazdasági érdek mindenképp fűződik a bérek titokban tartásához, másképp nem tenne erre irányuló erőfeszítéseket a munkáltató, vizsgálni kell azonban, hogy ez a gazdasági érdek jogos-e. E vizsgálatot véleményem szerint csak a munkabér üzleti titok minőségének és a titok jogosultjára, gazdájára vonatkozó kérdések elemzésével párhuzamosan lehet elvégezni.

Titok-e a munkabér?

A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkabérre vonatkozó adat üzleti titoknak minősül, annak titokban maradásához gazdasági érdek fűződik, így az Mt. A titok jogosultjának meghatározására vonatkozó elemzés azonban tovább árnyalja a képet. A munkabérre vonatkozó információval való rendelkezés Tisztázatlan a kérdés a munkabérre vonatkozó információ tekintetében, hogy kinek, a munkáltatónak vagy a munkavállalónak fűződik-e gazdasági érdeke a munkabérre vonatkozó információ titokban maradásához, illetve az információ másokkal való megosztásához, az információval való rendelkezéshez.

Lehet-e a munkavállaló a vállízület időszakosan fáj éjjel titokgazda? Az egyértelműnek látszik, hogy a munkáltató a munkabérre vonatkozó információ tekintetében titokgazdának minősül, és az előzőekben vizsgáltak szerint jogos gazdasági érdeke fűződik a munkabérek titokban maradásához. Ezzel szemben azonban ott áll az a körülmény, hogy a munkavállaló ugyanúgy titokgazdának minősül a munkabérre vonatkozó információ tekintetében, és előfordulhat, hogy a titokkal való rendelkezéshez, annak akár nyilvánosságra hozatalához ugyanolyan jogos gazdasági érdeke fűződik.

A munkavállaló ugyanis titokgazda a saját munkabére tekintetében, ezért az általa történő pl. Mivel az Mt. Létezik azonban egy ezzel ellentétes álláspont is, ugyanis a munkáltató jogos gazdasági érdeke igenis csorbát szenvedhet, ha a munkavállaló nyilvánosságra hozza a munkabérére vonatkozó információkat, hiszen az adott esetben hátrányosan befolyásolhatja a munkáltatót például a következő munkavállalóval folytatott bértárgyalásai során, vagy negatívan érintheti a munkaerő-piaci pozícióját.

Ezen keresztül pedig a munkavállalónak az a magatartása, amellyel a munkabérére vonatkozó információkat nyilvánosságra hozza, alkalmas lehet az Mt.

Titok-e a munkabér? | arsboni

Álláspontom alapján a munkáltató és a munkavállaló a munkabérre vonatkozó információ tekintetében közös titokgazdának minősülnek, az adott információ tekintetében mindkettejüknek vannak jogos érdekei és olyan kötelezettségei, amely alapján a másik jogos érdekének érvényesülését nem korlátozhatják. Ahhoz, hogy egyedi esetben megállapíthassuk, hogy a munkabérre vonatkozó információkkal a munkavállaló milyen módon és körben rendelkezhet, segítséget nyújthat az Mt. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

A kérdés tehát az, hogy adott esetben a munkabérre vonatkozó információval való rendelkezés sérti-e a másik félnek az előbb felsorolt érdekeit. Előfordulhat olyan eset is, amikor mindkét fél jogos érdeket próbál érvényesíteni a munkabérre vonatkozó információval való rendelkezéssel kapcsolatosan, és mindkét jogérvényesítés sérti a másik fél érdekét. Ilyen eset például, ha a munkavállaló nyilvánosságra kívánja hozni a munkabérére vonatkozó információt, a munkáltatónak viszont értelemszerűen az az érdeke, hogy ezt ne tegye.

A kérdés a jelenlegi szabályozásban nem rendezett, és kimunkált bírósági gyakorlat sem áll rendelkezésre. A közös kezelési titkok vonatkozó információ kezelése Véleményem szerint a fentiekből kirajzolódik, hogy a munkabérre vonatkozó információt a munkavállaló egyedi esetben tudomására hozhatja más, egyedileg meghatározott személynek vagy személyek körének, hiszen ha ezt e körben megtiltanánk neki, akkor az jogos érdekeinek, illetve érdekérvényesítési lehetőségeinek csorbításához vezetne.

A titkok játéka

Ehhez azonban szükséges, hogy legyen a munkavállalónak olyan konkrét érdeke, amely legitimálja a munkabérére vonatkozó információnak a mások számára való hozzáférhetővé tételét. Ilyen eset lehet közös kezelési titkok egy bértárgyalás egy másik potenciális munkáltatóval, vagy akár a munkabérre vonatkozó információ megosztása a munkáltató többi munkavállalójával abból a célból, hogy az aktuális munkáltatójuknál a munkavállalók hatékonyabban tudják érvényesíteni egyéni és kollektív érdekeiket.

A konkrét érdekhez nem kapcsolódó nyilvánosságra hozatal véleményem szerint azonban nem megengedhető, így nem lehet a munkabérre vonatkozó információt, konkrétan fennálló jogos érdek, vagy érdekérvényesítési helyzet nélkül nyilvánosságra hozni.

Az Mt. A fentiek fényében, mivel a munkabérre vonatkozó információ kezelésének jogszerűsége mindig az adott egyedi esetben értékelendő, megállapítható, hogy a munkaszerződésben vagy a munkáltatói szabályzatban meghatározott, a munkabér titokban tartására vonatkozó, az egyedi érdekérvényesítési helyzetre, mint kivételre nem utaló, általános tiltás jogellenes.