Csont- és ízületi betegségek csontritkulás

Csontritkulás 9 oka, 3 tünete és 4 kezelési módja [teljes útmutató]

Életünk reformja: mozgás, jóga, meditáció A ma­nap­ság meg­le­he­tő­sen el­ha­nya­golt moz­gásszerv­rend­szer tes­tünk­nek az a csont- és ízületi betegségek csontritkulás, amely a leg­több le­szá­za­lé­ko­lás­ért és az élet­mi­nő­ség alap­ve­tő rom­lá­sá­ért fe­le­lős. Pe­dig en­nek nem kel­le­ne így len­nie.

Cik­künk szám­ta­lan olyan mód­szert és öt­le­tet mu­tat be, ame­lyek se­gít­sé­gé­vel meg­őriz­het­jük csont­ja­ink és ízü­le­te­ink moz­gé­kony­sá­gát. Moz­gé­kony­nak ma­rad­ni: hogy ez mi­lyen so­kat je­lent, több­nyi­re csak ak­kor is­mer­jük fel, ha va­la­me­lyik porc­ko­ron­gunk vagy ízü­le­tünk meg­ta­gad­ja a to­váb­bi együtt­mű­kö­dést.

A moz­gásszerv­rend­sze­ri be­teg­sé­gek má­ra annyi­ra gya­ko­ri­vá vál­tak, hogy a WHO az új évez­red kez­de­tét a csont és ízü­let év­ti­ze­dé­vé nyil­vá­ní­tot­ta. Porc­ko­rong­sérv, csí­pő- és térd­pro­blé­mák, reu­ma, te­nisz­kö­nyök, bü­työk, cson­trit­ku­lás — min­de­zek a be­teg­sé­gek mil­li­ók éle­tét ke­se­rí­tik meg vi­lág­szer­te. Fő­leg az élet utol­só har­ma­dát ár­nyé­kol­ják be, és mi­vel a tár­sa­da­lom öreg­szik, egy­re több em­bert érin­te­nek majd. Ez a je­len­ség sö­tét ol­da­la, a biz­ta­tó vi­szont az, hogy szám­ta­lan, a moz­gé­kony­ság meg­őr­zé­sét se­gí­tő mód­szer vá­lik is­mert­té.

Hát A ge­rinc ere­de­ti­leg zse­niá­lis ta­lál­mány A sza­kem­be­rek sze­rint a hát­fá­jás­ból ere­dő táp­pén­zes na­pok ró­ják a leg­na­gyobb ter­het a fej­lett or­szá­gok tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si rend­sze­re­i­re. Az már nem a ter­ve­ző hi­bá­ja, hogy az ere­de­ti­leg zse­niá­lis ta­lál­mány, a ge­rinc ma­nap­ság gya­kran idő előtt fel­mond­ja a szol­gá­la­tot.

En­nek alap­ve­tő­en az az oka, hogy a ci­vi­li­zált élet­mód miatt nem meg­fe­le­lő­en hasz­nál­juk a szer­ve­ze­tün­ket. Reg­gel az ágy­ból ki­kel­ve a reg­ge­li­ző­asz­tal mel­lé ülünk, utá­na au­tó­val vagy más jár­mű­vel me­gyünk dol­goz­ni, ahol több­nyi­re egész nap az író­asz­tal vagy a szá­mí­tó­gép előtt ülünk.

A na­pot vé­gül a té­vé előtt ül­dö­gél­ve fe­jez­zük be. Pe­dig sem a ge­rin­cün­ket, sem az ízü­le­te­in­ket nem ülés­re ter­vez­ték.

Nem cso­da, hogy a porc­ko­rong­pro­blé­mák előbb-utóbb majd min­den­kit uto­lér­nek. Az egyet­len mód­szer a meg­elő­zés­re: ma­rad­junk ak­tí­vak!

Az uszo­da vagy a fit­nesz­te­rem rend­sze­res fel­ke­re­sé­se sok­kal kel­le­me­sebb fog­lal­ko­zás, mint kór­ház­ban fe­küd­ni, mű­tő­asz­tal­ra ke­rül­ni.

A leg­jobb spor­tá­gak a ki­tar­tást igény­lő­ek, a sé­ta, a ko­co­gás, az úszás, a bi­ci­kli­zés, a tor­na vagy min­de­zek ke­ve­ré­ke. El­kez­de­ni so­ha nem ké­ső: a le­gú­jabb vizs­gá­la­tok sze­rint még olyan idő­sen, mint 86 és 96 éves kor kö­zött is cél­zott edzés­sel a comb iz­mai rend­kí­vü­li mó­don fej­leszt­he­tők. A já­rás gyor­sa­sá­ga akár öt­ven szá­za­lék­kal is nő­het. Te­he­tet­len or­vo­sok Hát­pa­na­sza­ink el­len mi ma­gunk te­het­jük a leg­töb­bet, a ha­gyo­má­nyos mód­sze­rek több­nyi­re nem na­gyon se­gí­te­nek.

A leg­több be­teg­nél a pa­na­szok az akut fá­zis után ma­guk­tól el­tűn­nek, akik­nél pe­dig nem, ott ter­ápia­re­zisz­ten­ci­á­ról be­szél­nek, és sza­kor­vos­tól sza­kor­vo­sig kül­döz­ge­tik a pá­cienst. A ha­gyo­má­nyos ter­ápia ál­ta­lá­ban nyu­gal­mat és fe­kvést ír elő a hát­pa­na­szok­ra, ho­lott ilyen­kor a mo­bil és ak­tív élet­mód len­ne a se­gít­ség.

A ko­moly hát­pa­na­szok­ra al­ter­na­tív mód­sze­rek so­ka­sá­ga áll ren­del­ke­zés­re, ame­lyek­hez a be­teg le­gin­kább csak hosszas za­rán­do­kút vé­gén jut hoz­zá.

Csontritkulás tünetei és kezelése

El­ső he­lyen áll az osz­te­o­pá­tia és a ki­ro­prak­ti­ka és az ezek­ből ki­fej­lő­dött mód­sze­rek, mint pél­dá­ul a ki­ne­zio­ló­gia és a kra­nio­sza­krá­lis mun­ka.

Mind­ket­tőn­ek több mint szá­zé­ves, né­pi ha­gyo­má­nyok­ra vissza­ve­zet­he­tő múlt­ja van. Itt nem lo­ká­li­san ke­ze­lik a pro­blé­mát, ha­nem a blok­kolt ener­gia­áram­lást ál­lít­ják hely­re, és a sza­bad im­pul­zus­cse­rét te­szik le­he­tő­vé.

Az ilyen ma­nuá­lis me­di­ci­na ame­lyet ma­nap­ság már sok or­vos is gya­ko­rol moz­gó­sít­ja a szer­ve­zet ön­gyó­gyí­tó ere­jét, és gya­k­ran lö­kést ad csont- és ízületi betegségek csontritkulás, hogy igye­kez­zünk ön­ma­gun­kon se­gí­te­ni. Az olyan ki­tar­tást igény­lő spor­tok, mint a ko­co­gás, az úszás és a tor­na na­gyon jót tesz­nek az ízü­le­tek­nek Jó ha­tá­sú a Dorn-ter­ápia is, csont- és ízületi betegségek csontritkulás ak­kor, ha a cél az el­moz­dult ízü­le­tek és csi­go­lyák hely­re­té­te­le.

Újab­ban nagy re­mé­nye­ket fűz­nek a trig­ger-osz­te­o­prak­ti­ká­hoz, amely­nek so­rán a trig­ge­re­ket, azaz a fáj­dal­mas, meg­rö­vi­dült, meg­ke­mé­nye­dett izom­ro­sto­kat ke­ze­lik bi­zo­nyos fo­gá­sok­kal és lö­kés­hul­lá­mok­kal. Cson­tok Mi­ért rit­kul­nak a csont­ja­ink? A pro­blé­mát fo­koz­za, hogy a pá­cien­sek több­sé­ge nincs is tisz­tá­ban ál­la­po­tá­val.

Csontritkulás kivizsgálása és kezelése

Ve­ge­tá­riá­nus ala­pú, pél­dá­ul ke­le­ti vagy Kré­ta-dié­ta se­gít­sé­gé­vel meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű nö­vé­nyi ere­de­tű kal­ci­um jut a szer­ve­zet­be. Ez­zel és sok moz­gás­sal a vál­to­zás ko­ra után is meg­tart­ha­tó a csont­mennyi­ség.

A le­g­ú­jabb vizs­gá­la­ti ered­mé­nyek sze­rint a hosszan tar­tó hor­mon­ke­ze­lés­sel csak cse­kély mér­ték­ben fé­kez­he­tő le a cson­trit­ku­lás, az ér­te fi­ze­tett ár pe­dig na­gyon nagy.

Arány­ta­la­nul meg­nő ugya­nis a mell­rák- szél­ütés- szí­vin­fark­tus- és tü­dő­em­bó­lia-ve­szély. Ma­nap­ság egy­re in­kább az az ál­lás­pont, hogy a hor­mon­ke­ze­lés ön­ma­gá­ban nem zá­lo­ga a cson­trit­ku­lás meg­elő­zé­sé­nek.

Ha­son­ló­kép­pen vál­to­zott a fel­fo­gás a tej­ter­mék­fo­gyasz­tás­ról, ame­lyet ko­ráb­ban na­gyon aján­lot­tak a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű kal­ci­um be­vi­te­le cél­já­ból. Úgy tű­nik, az em­ber­nek nincs szük­sé­ge te­hén­tej­re kal­ci­um­for­rás­ként. A Tá­vol-Ke­le­ten egy­ál­ta­lán nem is­me­rik az olyan tej­ter­mé­ke­ket, mint a tú­ró vagy a jog­hurt, a nők csont­jai még­is egész­sé­ge­sek ma­rad­nak idősko­ruk­ban is.

Csontritkulás

Ter­mé­sze­te­sen a kal­ci­um fon­tos, hi­szen alap­ve­tő­en eb­ből épül­nek fel a cson­tok, de ez nö­vé­nyi kal­ci­um le­gyen, és ne ta­blet­ták­ból szár­maz­zon. A cson­trit­ku­lás­ra is az vo­nat­ko­zik, hogy a sport és a tu­da­tos táp­lál­ko­zás a leg­jobb meg­elő­zés. Kü­lö­nö­sen aján­la­tos a sé­ta.

Ízü­le­tek A ván­dor­ló fáj­da­lom Bár új­ra és új­ra be­je­len­tik olyan ter­mé­kek fel­fe­de­zé­sét, ame­lyek izületi gyulladás és ízületi gyulladás kezelésére a reu­ma­ke­ze­lést, min­dez a pá­cien­se­ken nem na­gyon se­gít.

Túl sok jó­ra nem szá­mít­hat­nak, ha a ha­gyo­má­nyos reu­ma­to­ló­giai ke­ze­lést kap­ják meg, amely a fel­mé­ré­sek sze­rint drá­ga, ha­tás­ta­lan, és meg­ter­he­li a be­teg szer­ve­ze­tét. Jó ha­tá­sú a Dorn-ter­ápia, pél­dá­ul az el­moz­dult ízü­le­tek és csi­go­lyák hely­re­té­te­lé­re Ha va­ló­ban épen akar­juk meg­őriz­ni az ízü­le­te­in­ket, egyet te­he­tünk: meg­vizs­gál­juk az élet­mó­dun­kat.

Ma már tud­juk, hogy a reu­ma nem de­rült ég­ből vil­lám­csa­pás­ként ér­ke­zik, ha­nem szó sze­rint meg­es­szük.

Csont- és ízületi betegségek

Eb­ben köz­pon­ti sze­re­pet ját­szik a hús­fo­gyasz­tás, a kö­zép-euró­pai ve­gyes koszt va­ló­sá­gos mé­reg az ízü­le­tek és a csont- és ízületi betegségek csontritkulás számá­ra. Jó ha­tá­sú vi­szont a reu­ma­dié­ta, amely­nek kul­csa a ká­ros zsí­rok mel­lő­zé­se és a jó­té­kony ha­tá­sú­ak fo­gyasz­tá­sa. Lé­te­zik reu­ma­dié­ta!

A néma gyilkos, a csontritkulás Csontritkulás során a csontállomány egyre fogy: a csontszerkezet elvékonyodik, átszakadozik, vagy felszívódik. Ha a mértéke súlyos, akkor a csontállomány meggyengül, és akár spontán törésre is sor kerülhet. Természetesen a bevezetőben említett eset csak igen ritkán fordul elő, gyakoribb az elesés közbeni törés.

Az or­vo­sok több­nyi­re azt ál­lít­ják, nincs olyan dié­ta, amely eny­hí­te­né a reu­más be­te­gek fáj­dal­mait. Ez azon­ban nem igaz.

A fáj­da­lo­mért és a moz­gás­kor­lá­to­zott­sá­gért bi­zo­nyos élel­mi­sze­rek, el­ső­sor­ban ál­la­ti ere­de­tű­ek a fe­le­lő­sek, min­de­ne­ke­lőtt az ara­chi­don­sav, egy­faj­ta zsi­ra­dék.

Ezek fo­gyasz­tá­sa után az anyag­cse­re so­rán erő­sen gyul­la­dás­kel­tő ha­tá­sú anya­gok ke­let­kez­nek, az úgy­ne­ve­zett ei­ko­sza­no­i­dok.

Ez a fo­lya­mat köz­vet­le­nül ízü­le­ti gyul­la­dás­hoz ve­zet, ame­lyet fáj­da­lom, duz­za­nat és ízü­le­ti me­rev­ség kí­sér. A reu­más be­te­gek el­len­sé­gei a kö­vet­ke­zők: tej­szí­nes tor­ták, cso­ko­lá­dé, zsí­ros sajt vagy tú­ró, zsí­ros kol­bász, sza­lon­na, min­den­fé­le hú­sá­ru, jég­krém, zsí­ros szó­szok. A be­teg vég­ze­tét a rej­tett zsí­rok je­len­tik, ame­lyek ott búj­nak meg szá­mos élel­mi­szer­ben.

Ilyen­kor a fo­gyasz­tó nem is tud­ja, hogy zsírt eszik. A reu­ma­dié­ta azon­ban nem a til­tott dol­gok hosszú lis­tá­ját je­len­ti. Lé­te­zik ugya­nis ha­tó­a­nya­gok egész so­ra, ame­lyek meg­fé­ke­zik a fent em­lí­tett fo­lya­ma­tot. Ide­tar­to­zik a sav­sze­gény, lú­gos kém­ha­tá­sú koszt, a sok an­tio­xi­dáns, min­de­ne­ke­lőtt az E- és C-vi­ta­min, a glu­tat­hion és az ome­ga-3 zsír­sa­vak.

A fő­sze­rep az E-vi­ta­min­nak jut, amely a leg­ha­tá­so­sabb el­len­sze­re az ízü­le­te­ket rom­bo­ló sza­bad gyö­kök­nek. Se­gí­tő­tár­sai az asz­kor­bin­sav kö­tés­ben más en­zi­mek­kel.

Fon­tos mé­reg­te­le­ní­tő en­zim ha­tó­a­nya­ga a glu­tat­hion is.

Gyulladás, fájdalom, csontritkulás – rizikófaktoroktól a kezelésig

A reu­más be­teg ét­lap­ján te­hát a kö­vet­ke­zők sze­re­pel­je­nek: ki­vi meg­le­pő­en sok C- és E-vi­ta­mint tar­tal­mazpa­pa­ja ez az eg­zo­ti­kus gyü­mölcs fél ki­ló­ban a hi­va­ta­los C-vi­ta­min-aján­lás nyolcszo­ro­sát tar­tal­maz­za, és min­d­össze 65 ka­ló­riabú­za­csí­ra vagy bú­za­csí­ra­olaj ter­mé­sze­tes E-vi­ta­min-for­ráslen­mag és len­ma­golaj 55 szá­za­lé­ka ome­ga-3 zsír­sa­vak­ból állvagy szin­tén ilyen zsír­sa­vak­ban gaz­dag dió- rep­ce- bú­za­csí­ra- vagy szó­ja­olaj.

A táp­lá­lék­ki­ke­gé­szítő­ként al­kal­ma­zott gam­ma-li­no­lén­sav gyul­la­dás­csök­ken­tő ha­tá­sú. Ter­mé­sze­tes for­rá­sai a ri­biz­li, a li­get­szé­pe és a ken­der­mag. Vi­ta­min- és ás­vá­nyi­a­nyag-kú­ra: hogy moz­gé­ko­nyak le­gyünk Egyér­tel­mű bi­zo­nyí­té­kok van­nak ar­ra néz­ve, hogy reu­ma ese­tén a nagy dó­zis­ban sze­dett E-vi­ta­min fel­tar­tóz­tat­ja az ízü­let to­váb­bi ká­ro­so­dá­sát, fő­ként ko­rai fá­zis­ban. De elő­nyé­re vá­lik ez a kú­ra a kró­ni­kus gyul­la­dá­sos reu­má­ban fájdalom a háton és a vállízületen szen­ve­dő be­teg­nek is.

Gyakori megbetegedések

Az olyan sza­kem­be­rek, mint Jo­hann D. Rin­ge pro­fesszor fo­lya­ma­to­san és tar­tó­san — nem­zet­kö­zi egy­ség be­sze­dé­sét ja­va­sol­ják na­pon­ta. A vé­dő- és a ter­apeuti­kus ha­tás el­ső­sor­ban a vi­ta­min an­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gán nyug­szik, azaz hogy ké­pes sem­le­ge­sí­te­ni azo­kat a rom­bo­ló ha­tá­sú sza­bad gyö­kö­ket, ame­lyek egyéb­ként meg­tá­mad­ják az ízü­le­te­ket.

A meg­fe­le­lő táp­lál­ko­zás nagy­ban hoz­zá­já­rul a cson­tok egész­sé­gé­nek meg­őr­zé­sé­hez. Ilyen­kor hús csak ki­vé­te­le­sen ke­rül­jön az ét­lap­ra A cson­tok­nak ás­vá­nyi anya­go­kra van szük­sé­gük, fő­ként há­rom­ra: kal­ci­um­ra, mag­né­zi­um­ra és cin­kre. An­tio­xi­dáns tu­laj­don­sá­gai miatt fon­tos a sze­lén és a réz. Ter­mé­sze­tes for­rá­saik a dió­fé­lék és a ma­gok, pél­dá­ul a sze­zám­mag vagy a mák.

Csont­ja­ink számá­ra fon­tos vé­dő­a­nya­go­kat ta­lá­lunk te­hát a müz­li­fé­lék­ben és a diák­cse­me­gé­ben. Ar­tró­zis: ha nem megy min­den si­mán Ön­gyó­gyí­tó ké­pes­sé­günk egyik tit­ka az anyag­cse­re ser­ken­té­se.