Ízületi szalagbetegségek

Tarkó Irén. A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon sok embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét. Az arthrosis tünetei: Mozgásra terhelésre jelentkező ízületi fájdalom, mely nyugalomban csökken, vagy megszűnik. Hosszabb fekvés, ülés utáni elinduláskor jelentkező fájdalom, mely után az ízület bejáródik, és kevésbé fáj.

A bejáródási idő néhány perc, max. Az ízület mozgatásakor a vizsgáló crepitációt, halk, tapintható ropogást észlel.

MOZGÁSSZERVRENDSZER: Izmok, inak ,ízületek

Az arthrosis bármely ízületben jelentkezhet, mégis a leggyakoribb helye a térd, a csípő, és a kéz kisízületei.

Ízületi szalagbetegségek arthrosis kialakulásának számos oka lehet.

Megjelenését sokszor az ízület túlterhelésével, az ízületek ízületi szalagbetegségek megfázásával, a szövetek öregedésével, az ízületek sérülésével, statikai rendellenességével hozzák összefüggésbe.

Gyulladásos ízületi megbetegedések, endokrinológiai kórképek, anyagcsere betegségek esetében is megfigyelték az arthrosis kialakulását.

Örökletes tényezők is igazolódtak, pl.

Gyakran azonban nem számolnak azzal, hogy a térdbetegségek esetében az elhanyagolt, kezeletlen ízületi problémák súlyosabb károsodáshoz vezethetnek, melyek sok esetben műtéti úton történő kezelést igényelnek. Ez sokszor rosszabb egészségi állapottal, nagyobb fájdalommal, hosszabb felépülési idővel jár. Az alábbi összefoglalóban a leggyakoribb térdbetegségekről és térdsérülésekről lesz szó.

A nők arthrosisának kialakulása sokszor a változó korra esik. Felmerül az ösztrogén szint és az arthrosis kapcsolata.

1. Az ízületi gyulladást közvetlenül az ízület bántalma vagy az egész test betegségei okozhatják Lássukaz okok bemutatását sorban!
2. Fájdalomcsillapítók az ízületi fájdalmak hatékonyan
3. Ízületi gyulladás és ízületi gyulladás kezelésére szolgáló gyógyszerek

Gyanú esetén laborvizsgálatok deríthetik ki, hogy az ízületi fájdalom, ízületi szalagbetegségek hátterében fertőzés, gyulladásos kórkép, hormonális, vagy anyagcsere betegség áll-e. Arthrosisban az ízületi folyadék összetétele rendszerint nem kóros. A vörösvértest süllyedés érték normális. A különböző okok által létrejövő arthrotikus ízületekben létrejövő elváltozások azonban nagyon hasonlóak.

Az ízületi gyulladás okai

A porcszövet pusztulása, a csontszövet másodlagos megvastagodása, osteophyta képződés, a porc alatti csontban cysta képződés jellemzi. Az arthrosis során a porc összetétele megváltozik. Minden élő szövetünkre jellemző felépítő és bontó folyamatok egyensúlyában zavar támad. A porcsejtek kóros kollagént termelnek, és fokozzák a fehérjebontó enzimek szintézisét, a növekedési faktorok termelése csökken. Az arthrosisok által okozott panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, mégis leggyakrabban éves kor felett okoznak problémát.

Mi az ín- és szalagszakadás?

Az arthrosisos kórfolyamat előrehaladása lassan történik. Az izületet alkotó anatómiai struktúrák nem egyformán, és nem egyszerre sérülnek.

A képalkotó vizsgálatokkal megállapított anatómiai elváltozások sokszor nincsenek összhangban a beteg fájdalmával, mozgáskorlátozottságával, életminőségével.

Van, aki jelentős röntgen elváltozás ellenére panaszmentesen éli életét, míg más apró morfológiai eltérések mellett is nagy fájdalmaktól szenved, mely gátolja mindennapi tevékenysége elvégzésében. A különböző konzervatív kezelések eredményeként — bár az anatómiai eltérés megmarad — a beteg ízület fájdalmatlanná válhat, míg más esetben szinte bármilyen kezelést adunk, a fájdalom nem csökken, majd mégis szinte észrevétlenül, fájdalmatlan periódus következik.

Az ízületi szalagok és rendellenességeik Cikkek, érdekességek Csontokat kapcsolnak össze egymással, és megerősítik, illetve stabilizálják az ízületeket. Részt vehetnek az ízületet körülvevő ízületi tok kialakításában is például a térdben. Az ízületi szalagok szívósak, rugalmasak és hajlékonyak. Nem fejtenek ki ellenállást a megszokott mozdulatokkal szemben, de a normális mozgástartomány határán megfeszülnek, hogy meggátolják az eltúlzott vagy rendellenes mozdulatokat.

Mint ismeretes, a fájdalmat az agyban érezzük. A legtöbb ízületet igen bőséges ér és idegfonat veszi körül. A kisebb verőerek az ízületek körül hálózatosan összefüggő rendszert alkotnak.

Kovács Diána, reumatológus Reumatológiai, belgyógyászati, neurológiai kórképek jellemző vagy következményes tüneteként hosszabb-rövidebb ideig fennálló ízületi merevség, mozgáskorlátozottság jelentkezhet. Az adott betegség károsíthat egy, néhányvagy több ízületet, ízületen belüli és azt körülvevő képleteket, járhat gyulladásos tünetekkel fájdalom, duzzanat, melegség, bőrpír, funkciókárosodásvagy ezek nélkül. Az ízületet alkotó csontok ízvégeit hyalinporc fedi, az ízfelszínek között lévő ízületi rést viszkózus ízületi folyadék keni. Az ízületi tok — melyet belülről sejtrétegből álló szinoviális membrán borít — körülveszi az ízületet, melyet az ízületi szalagokkal együtt véd és stabilizál. Az inak, szalagok porcos átmenettel, enthesissel rögzülnek a csontokhoz.

Az izületi tok és a szalagok érzőideg ellátása is igen bőséges. A testhelyzet észlelésében, az ezzel összefüggő reflexekben van jelentősége. Az ízületet érő olyan betegségek során, mint az osteoarthrosis, az ízület nociceptorai — melyek az ízületeket érő fájdalmas ingereket közvetítik — érzékenyebbé válnak a mechanikai ingerekkel szemben.

Az excitációs küszöbük lecsökken az ártalmatlan ingerek szintjére és a küszöb feletti ingerekre adott válaszuk jelentősen megnő.

Kezelési lehetőségek

Az ízület nyomásérzékeny lesz. Az ízület terhelése rálépés, hajlítás is fájdalmas. A szenzitizáció folyamatát gyulladásos mediátorok váltják ki. Az olyan gyulladásos mediátorok, mint a bradykinin és a prostaglandin néhány percig tartó, rövidtávú szenzitizációt okoznak.

Az olyan gyulladáskeltő cytokinek, mint a TNF-alpha, interleukin-6 és az interleukin lassan kialakuló, de tartósan fennálló, mechanikai ingerekkel szembeni szenzitizációt váltanak ki.

Az ízületi szalagok és rendellenességeik

Az idegnövekedési faktor NGF egy másik, az ízületben hosszútávú hyperalgesiás hatást kiváltó mediátor. Az ízületi nociceptorok szinaptikusan aktiválják a gerincvelői neuronokat.

Típusosan az ízületi bemenettel rendelkező gerincvelői neuronok konvergens bemenetet kapnak az ízületekből és a környező izmokból. Számos közülük bőrből érkező bemenetet is kap.

A gerincvelői idegsejtek fokozottan érzékennyé válnak, fokozottan juttatják el az agy felé a fájdalom érzését keltő ingerületeket. Az arthrosis kezelése: jelenleg a sérült porc pótlására, gyógyítására nincs lehetőség. Kísérletek folynak, a biztosan alkalmazható kezelésekre azonban még várni kell.

Mi állhat az ízületi merevség hátterében?

A kezelés fő célja a fájdalom csillapítása, a mozgásképesség megtartása, javítása, a betegség előrehaladásának lassítása. Főként idős, más, belszervi megbetegedésben szenvedő arthrózisos betegeknél figyelni kell a különböző NSAID-ok által okozott mellékhatások lehetőségére.

A kezeléseket mindig egyénileg lehet megállapítani.

Fontos a betegek tájékoztatása. Térdízületi arthrosis esetén a testsúlycsökkentés jelentős fájdalom csökkenéshez vezethet. Van olyan másodlagosan kialakuló arthrosis, ahol a ízületi szalagbetegségek a nyomelemek hiányára vezetik vissza. Egyes szerzők vizsgálataik alapján úgy vélik, a megfelelő C- E- D-vitamin, béta-karotin bevitel lassíthatja az arthrosis előrehaladását.

Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]

Glükózamin, kondroitin-szulfát, hyaluronsav készítmények, ízületbe adható glükokortikoidok, illetve ízületi folyadékot pótló kezelés jó hatású lehet. Bizonyítottan segít a gyógytorna, a testmozgás, pl. A gyógytorna és a balneoterápia megválasztásánál figyelni kell a beteg terhelhetőségére. Az életminőség javításában a megfelelő gyógyászati segédeszköz használata segíthet. Előrehaladott arthrosis esetén a protézisbeültetés lehet megoldás.