Ízületi fájdalom és bélgyulladás, Crohn-betegség: a krónikus bélgyulladás

A belgyógyászat alapjai 2. | Digitális Tankönyvtár

Az étrendet mindig a beteg állapotához és a betegség stádiumához kell igazítani. A betegség fellángolásakor lázzal, hasi görcsökkel, hányingerrel kell számolnunk. Ezért figyelembe kell venni az egyéni tűrőképességet és a beteg kívánságát. Súlyos esetben mesterséges táplálás is szóba jöhet. A diéta fokozatosan épül fel.

Az ízületi fájdalom tünetei, okai és kezelései

Elsőként a keményítőket, majd a fehérjéket és végül a zsírokat építjük be. Egy egy kiskanál olajat adagolhatunk az ételhez, light margarinnal megkenhetjük a piritóst.

Az új ételeket fokozatosan vezessük be az étrendbe. Gyakran, de egyszerre keveset tanácsos enni. Fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag nyersanyagokból építsük fel az étrendet. Naponta legolább ,5 l folyadékot fogyasszunk.

Aki enteritisben szenved, annak számára elengedhetetlen a bő folyadékfogyasztás a dehidratáció megelőzése érdekében.

Tünet nélküli, nyugalmi szakaszban szinte mindent lehet enni, kivéve, ami panaszt okoz. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk felderíteni, ha étrendi naplót vezetünk. Ebben folyamatosan lejegyezzük az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét valamint az esetlegesen felmerülő panaszokat.

Gyakori megbetegedések

Így könnyen kizárhatjuk a problémás ételféleséget. Feleslegesen túl szigorú diétát nem szabad tartani. A nyugalmi szakasz nyersanyagválogatására általánoságban az alábbiak érvényesek: Gabonafélék, lisztek közül válogathatunk, a finomliszt mellett, a magasabb rost tartalmú termékek közül.

Használható fehér liszt ésteljes kiőrlésű liszt, Graham liszt stb.

• Egyes vélemények szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásáért.
• Az alsó végtagok ízületi kezelésének áttekintése
• Kezeli az embereket az ízületi gyulladás miatt
• Bélen kívüli szövődmények Nem mindenkinél lesz ilyen szövődmények, de néhány ember esetén az IBD a szervezet más részeit is érinti, így például az ízületeket, szemet, szájat, májat, epehólyagot, vesét vagy bőrt bélen kívüli szövődmények.
• Hasznos linkek Fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség Hazánkban százezer lakosból hozzávetőleg minden tizedik szenved colitis ulcerosában és minden negyedik Crohn-betegségben.

Jó hatású a zabpehelyből készült ételvariációk — zabkása, zabpelyhes palacsinta, sütemények, kukorica pehely, rizspehely, hamlett, abonett. Kenyerek közül válogathatunk a fehér- félbarna- barna- rozs változatok közül, de a durva rostot tartalmazóakat kerüljük el olajosmagvas, mákos stb. Kifli, zsemle jól beépíthető az étrendbe, azonban a túl zsíros — leveles tészta, linzer tészta — édesipari termékeket hagyjuk ki.

Nem ízületi fájdalom és bélgyulladás mákos és diós termékeket fogyasztani.

Kerülni ajánlott továbbá a friss kelttésztákat. Ezeket másnapos vagy pirított formában fogyasszuk. Rizs, burgonya jól beépíthető az étrendbe.

Crohn-betegség: a krónikus bélgyulladás

Tészták esetén arra figyeljünk, hogy a túl édes, túl zsíros ételek hasmenést okozhatnak ill. Lekvár, méz és a tömény cukros ételek, italok szintén hasmenést okozhatnak, ezért ezeket ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk. A legtöbb bélgyulladásban szenvedő beteg nem tudja elfogyasztani a tejet, tehát óvatosan próbálkozzunk vele. A savanyított tejtermékek általában jó hatásúak — kefir, natúr joghurt.

Gyümölcsjoghurtból az aprómag menteseket részesítsük előnyben — ne az eper, málna, ribizli, kivi ízesítésűt. Félzsíros, zsírszegénytúró változatosan használható, remek fehérje forrás — körözöttnek, kapros vagy zöldfűszeres túrókrémnek, édességnek elkészítve. A tejszínnel óvatosan bánjuk, zsírtartalma miatt hasmenést idézhet elő. Sajtok közül a natúrabb verzió jöhet szóba és eleinte a zsírszegényebb, light sajtok.

Érlelt, füstölt és ízesített csipős, téliszalámis stb. A tojás szintén jó fehérjeforrás, főzve, teflonon sütve, süteményekben remekül felhasználható.

Bő zsiradékos formákat kerüljük, mint pl.