Vállízületi capsulitis

Befagyott váll adhesiv capsulitis, frozen shoulder máj 5, A befagyott váll szindróma a váll fájdalmával és merevségével járó egészségügyi állapot.

A tünetek általában fokozatosan rosszabbodnak a hónapok, évek teltével. A vállízületi capsulitis első hónapjaiban hónap tipikusan egyre fokozódó vállfájdalom tapasztalható, amelyet a váll merevsége követ. A váll merevsége gátolhatja a mindennapi tevékenységek megszokott és problémamentes elvégzését.

Súlyos esetekben a váll teljes mozgásképtelensége lép fel. Az állapot évek távlatában képes javulni. Befagyott váll szindrómát a vállízületi tok gyulladása és megvastagodása, hegesedése okozhat.

A vállízületi tok nagyon laza ízületi tok, mert a vállízületnél egy korlátozottan kicsi területen nagyon sok ín, izom és csontos képlet fut, és szükséges az ízület mobilitása a nagy mozgástartományhoz.

Továbbá a bő ízületi toknak köszönhetően kevesebb a képletek közötti súrlódás, amely gyakorta felel a vállban kialakult gyulladásokért. Amennyiben a tok begyullad és megvastagszik, nem csak fájdalmat okoz, de még kevesebb lesz a hely vállízületi capsulitis több súrlódás, több irritációtovábbi problémákat okozva.

Nem tisztázott egész pontosan, hogy milyen jelenségnek van tevékenységnek tulajdonítható a befagyott váll szindróma, azonban a megfigyelések alapján vannak hajlamosító tényezők, melyek a korábbi vállsérülés vagy műtéti beavatkozás, cukorbetegség, Dupuytren-kontraktúra,  szívbetegségek vagy stroke. A befagyott váll szindróma kezelés szükségessége azon múlik, hogy milyen mértékég fajul a váll fájdalma és a mozgástartomány beszűkülése.

Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület.

Bizonyos enyhe lefolyású esetekben hónapok, évek alatt magától megszűnnek a tünetek. Ezekben az esetekben is gyorsítja a gyógyulást a kezelése.