Térdneurózis kezelése

A neurózisnak főbb formái: szorongásos neurózis, pirománia, kényszercselekvések, hisztéria és fóbiák sora. A neurózist kiváltó okok[ szerkesztés ] Mint betegség, a neurózis szorongás, tudattalan konfliktusok és egyéb mentális problémák fizikális és pszichés meleg térd artritiszével együttese, mely bizonyos esetekben fizikai tünetekkel is járhat pl.

A pszichoanalitikus megközelítés szerint a neurózis az ego személyiségrész védekezési mechanizmusának következménye.

A neurózis története[ szerkesztés ] A betegséget elsőként egy skót orvos, William Cullen jegyezte fel -ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az idegrendszerre gyakorolt hatás okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel.

Cullen könyvében négy kategóriába sorolta a betegségeket: lazák cachexiák az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra [2] lokális betegségek neurózis idegenergia túltengése vagy hiánya Idővel a neurózis fogalma egyre szűkebbé vált.

A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül Carl Jung térdneurózis kezelése Sigmund Freud alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom. Tringer Térdneurózis kezelése kimerítő cikkben [4] foglalkozik a definícióval.

Megfogalmazása szerint a neurózis az, ami: nem az idegrendszer szervi elváltozására vezethető vissza, nincs egyéb szervi eltérés sem nem elmebetegségről van szó A negatív kritériumok alapján történő diagnosztizálás miatt sok felesleges és költséges vizsgálatnak vetik alá a beteget, hogy a neurózisok esetén feltételezett szervi betegségeket kizárják. A neurózis új megfogalmazása[ szerkesztés ] Dr.

Tringer írása szerint a neurózisok közös ismérve a szenvedés, valamint az örömképesség elvesztése.

A személy negatív szűrőn át éli meg a valóságot, embertársait, a jövőt és legfőképpen önmagát, így a neurózis negatív önképpel, vagy ennek narcisztikus kompenzációjával jár együtt. A neurotikus egyén inkább a valóság hiánymozzanataira nyitott, arra reagál, ami nincs jelen de jelen kellene lennie.

Az állapot súlyosbodásával egyre inkább előtérbe kerül a negatív öndefiníció. Hozzáférés: