Mycoplasma ureaplasma ízületi fájdalom, STD teszt nőknek nőgyógyászati mintavétellel - Medicover Labor

Ragadós tüdőlob A ragadós tüdőlob contagious bovine pleuropneumonia a szarvasmarha rendszerint idülten lezajló, kruppos tüdő- és mellhártyagyulladása. Első leírása Bourgelattól származik. Willems bizonyította, hogy beteg állatok tüdőnedvével fogékony állatok fertőzhetők.

A Mycoplasma és Ureaplasma fertőzések

A kórokozót Nocard és Roux fedezte fel. A betegség Afrikának a Szaharától délre eső és az Egyenlítő körüli országaiban Etiópiától Szenegálig honos.

Fertőzött ezenkívül India, Kína és Mongólia is. Európa a múlt században széles körben fertőzött volt, de a legtöbb ország már a századforduló körül Magyarország bena mediterrán országok egy része viszont csak az as évek végére Spanyolország és Franciaország ben mentesült.

Bár Európa a betegségtől nagyrészt mentes maradt, a ragadós tüdőlobot ismételten behurcolták, a betegség Portugáliában és Olaszországban az as évektől endémiássá vált, de esetenként megjelenik Spanyolországban és Franciaországban is Regalla és mtsai.

A betegséget a M. Természetes körülmények között a betegség főként szarvasmarhákban és zebuban fordul elő, de észlelték bivalyban, jakban, bölényben és antilopokban is.

Kevésbé ismert felelősök, az Ureaplasma és Mycoplasma

A fertőzés a beteg állat által kiköhögött permet belégzése útján terjed. A közvetett fertőzésnek a kórokozó kicsi ellenálló képessége miatt alig van jelentősége, ezért a levágott állatok húsa sem jelent veszélyt a betegség elhurcolására.

Tartósan fertőzöttek maradnak viszont a betegségből kigyógyult állatok. A ragadós tüdőlob ezért Afrikában főként a vándorló nomádok marhacsordáinak a betegsége, amelyek itatóhelyek környékén vagy vásárokon találkoznak egymással. A belélegzett kórokozó a tüdőszövetben szaporodik el.

Resistance Guided Therapy for Mycoplasma genitalium: Application of Macrolide Resistance Testing

A bronchiolusok falának a gyulladása miatt lobularis kruppos tüdőgyulladás alakul ki. A folyamat többnyire lassan, intracanalicularis úton terjed a szomszéd tüdőterületekre. A tüdősövények megszélesednek, a nyirokerekben és a vérerekben thrombusok képződnek. Egyes esetekben a folyamat lokalizálódik, a gyulladásos területet kötőszövetes tok veszi körül, de az ilyen, eltokolt területeken a kórokozó élve marad és a betegség bármikor aktiválódhat.

Máskor a folyamat a tüdő nagyobb területeire terjed tovább és a beteg tüdőfelek fölött fibrines mellhártyagyulladás alakul ki. Az eltokolt, beteg területek belseje elhal, köhögéskor a tok fölreped és tartalma a nagyobb bronchusokon át kiürül. Az idülten fertőzött állatok ezért csak időnként ürítik a kórokozót.

A kórokozó a véráramba is bejut, de extrapulmonalis elváltozások csak növendék állatokban alakulnak ki. Az átvészelt állatok immunitásra tesznek szert, de a kórokozótól nehezen szabadulnak meg.

A húgyutakat és nemiszerveket is megfertőzheti

A fertőzött állatokon 3—6 hetes lappangási idő után láz, borzolt szőrzet, étvágytalanság, ízületi fájdalom könyök térd, továbbá a légvételek és érverések számának az emelkedése észlelhető.

Érzékeny kultúrfajtákban a betegség mycoplasma ureaplasma ízületi fájdalom, bennszülött fajtákban általában idült lefolyásával találkozunk. A beteg állatok gyakran széllel szemben állva, kifordított könyökkel és előrenyújtott nyakkal állnak, nehezítetten lélegzenek, és eleinte szárazon köhögnek, később nyálkás-törmelékes orrváladékot ürítenek. Heveny esetben a betegség 2—3 hét alatt elhulláshoz vezet.

A beteg állatokon ilyenkor a toroktájékon és a mellkas alján vizenyő jelenik meg. Gyakran idülten vagy akár észrevétlenül zajlik le a betegség. Ilyen állatok csak pihentetés után meghajtva köhögnek.

A klinikai gyógyulás azonban nem jelenti a kórokozótól való megszabadulást. Fiatal állatokban a légzőszervi megbetegedéshez gyakran ízület- és ínhüvelygyulladás társul.

A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)

A gyógyult állatokban ellágyult tartalommal telt vagy kiürült sequestereket is találhatunk. Endémiásan fertőzött állományokban egyes levágott állatokban csupán kötőszövetes mellhártya-összenövés és az ezzel szomszédos tüdőlebenyke sövényeinek a kötőszövetes induratiója hívja fel a figyelmet a lezajlott fertőzésre.

A kórokozó azonban még ilyen esetekből is izolálható. A kruppos tüdőgyulladás gyakran csak egyoldali. A mellüregben szalmasárga folyadék található.

A Mycoplasma baktérium okozta betegségek

A beteg tüdőt fedő mellhártyán vastag fibrinlepedék van, amely a mellkashoz tapasztja. A tüdő metszéslapja márványozott, az egyes lebenykék a májasodás különböző szakaszaiban vannak. A sövények tágultak, thrombotizált nyirokereket tartalmaznak. Az idült gócok körül szívós kötőszöveti tok található, és ezek belseje barnássárga, elhalt szövetet tartalmaz.

A beteg állatok orrváladékából, a mellüregi mycoplasma ureaplasma ízületi fájdalom, a tüdőből stb.