Csontok és ízületek zárt és nyitott sérülései
Calcaneus 3—4 hónap Számos kísérlet történt a törésgyógyulás serkentésére.
Vöröskereszt Budapest
Az így kifejlesztett módszereket használják — egyelőre csak kísérleti szinten — a csontdefektusok, ill. Az autolog osteoblasttenyészetek alkalmazása egyelőre homológ csontpótlással együtt történik. A beültetett sejttenyészet a vázként szereplő homológ csonttal gyorsabb gyógyulást eredményez, mint a homológ csont egymagában.
Elnyúlt csontgyógyulás, csonthiányok és defekt álízületek kezelésében, sőt az asepticus protézislazulásokban is új távlatokat nyitott meg az osteoinductiv gének bejuttatása az érintett csont körüli lágyrészekbe. A kezeltek jelentős callusképződést és csontgyógyulást mutattak, míg a kontrollok nem gyógyultak meg.
A törések fajtái
A gyógyult csont mechanikai szilárdságát szintén csökkenti. A dohányzás szintén gátlóan hat a csontgyógyulásra. A törésgyógyulás zavarai.
Ficam: az ízületet ért hirtelen, rövid ideig tartó erőbehatás következménye. A csontvégek részben vagy teljesen elhagyják ízületi helyüket, az erőbehatás végén rendellenes pozícióban rögzülnek. Tünet: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság, alakváltozás, működési kiesés. Ellátás: nyugalom biztosítása, sérült végtagot szív fölé emelni, borogatás, rögzítés, szakvizsgálat, orvosi ellátás, fájdalomcsillapítás. Zárt törés: a csontot ért hirtelen, rövid ideig tartó erőbehatás következménye.
Amennyiben a törés nem időben gyógyul, elnyúlt csontgyógyulásról beszélünk. Fél év után, ha továbbra sem kötött a törés, álízületnek pseudoarthrosis tekintjük azt.
Leggyakoribb ok a tört végek keringési zavara, amely a sérülés vagy a csontok és ízületek zárt és nyitott sérülései csontegyesítés következménye.
Ismert, hogy a nagy lágyrészkárosodással járó törések lassabban gyógyulnak. További ok lehet lágyrész-interpositum a törési résben, a tört végek túlzott széthúzása pl. A csontbetegségek közül a fibrosus dysplasia, a Paget-kór mellett létrejött törés nagyon lassan gyógyul, ha egyáltalán meggyógyul.
Általános okok közül kiemelendő a sérült tápláltsági és általános állapotából adódó csontgyógyulási zavarok. Irradiáció, kortikoszteroidok, nem szteroid gyulladáscsökkentők gátolják a csontgyógyulást. Felosztás, terápia.
Az álízületeket megkülönböztetjük egymástól a csontvégek közötti rés mérete szerint: 1 kontakt álízületben fibrosus kötőszöveti callus rögzíti a törtvégeket, mozgás alig van jelen, a klinikai panasz is minimális. Álízület kialakulása a tibia diaphysisén. Ezzel szemben 2 az atrophiás álízületnél areaktív, lesorvadt csontvégeket látunk, itt a rögzítést csontátültetéssel kell kombinálni.
Az egyszerű spongiosus csontátültetés nem is biztos, hogy elegendő a rossz lokális keringési viszonyok miatt, gyakran csak szabad érnyeles csontspan átültetés hozza meg a gyógyulást. Különleges helyzet alakul ki, amikor az egyik tört vég avascularis necrosison megy át pl.
Ilyenkor is létrejöhet konszolidáció általában csupán kötőszövetes és a gyógyulás nagyon hosszan elnyúlik.
A necroticus csont fokozatosan revascularizálódik, és ennek során új csonttrabeculumok nőnek át, ill. Nem a törésgyógyulás, hanem a rossz kezelés eredménye az ún.
A sérült vizsgálata Anamnézis.
A megelőző betegségekre, műtétre és sérülésre, valamint a jelen sérülésre vonatkozó adatokat gyűjtjük össze a kórelőzményben. Gyakran kényszerülünk heteroanamnézisre, amikor a sérült eszméletlen, vagy más okokból képtelen elmondani a szükséges adatokat.
Segít, ha van zárójelentés, vagy a kezelő családorvos neve ismert. Megjelölendő a korábbi kórházi ápolás, a műtét helye kórház neve és időpontja.
Fontos a jelenleg szedett gyógyszerek ismerete is. A jelen sérülésre vonatkozóan mind a szubjektív, mind az objektív kísérőszemély vagy mentősök, esetleg rendőr anamnézis beszerzendő. Tehát rögzítendő a sérülés időpontja, helye, pontos körülményei pl. Igyekezzünk megtudni, hogy a sérülés mekkora energiával történt pl.
A sérült helyzetének tisztázása a balesetkor segít az először nem nyilvánvaló vagy elfedett társsérülések felismerésében. Az objektív és a szubjektív anamnézis összevetése segít a vizsgálatkor már eszméletén levő beteg agysérülésének felismerésében.
Tájékozódunk a beteg fájdalma és annak helye felől. A betegek rendszerint csak a vezető sérülés okozta panaszt adják meg, így a társsérülések felismeretlenül maradnak. Ezért szükséges az alapos vizsgálat, sőt az eszméletlen vagy kooperálni nem képes beteget többször is egy napon belül és másnap ismét megvizsgálni. A sérültet teljes fizikális vizsgálatnak kell alávetni.
A továbbiakban csak a mozgásrendszer vizsgálatáról lesz szó.
Állkapocstörések
A végtag megtekintése, a kültakarón látható nyomok, abrasiók, bullák, sebek, a duzzanat, deformitás szemrevételezése leglényegesebb a rotációs eltérés után a végtag aktív van-e funkcióvesztés?
Az ízületi mozgások amplitúdóját rögzítjük. A kéz, láb, az ujjak aktív mozgattatásával győződünk meg a motorium, ill. A perifériás pulzusok tapintásával ellenőrizzük a végtagkeringést, és megvizsgáljuk az érzőideg-működést a bőr megtapintására, ill. Bizonyos sérüléskombinációk ismerete feltétlenül szükséges a korrekt diagnózishoz.