A 3. fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa, Ideális mennyiségű békák. Láb. Lábtanulmány

a 3. fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa

Milyen szőnyegek használhatók lapos lábakhoz? Hogyan válasszuk ki őket?

Látták: Átírás 1 A fogyatékosság és rokkantság új szemlélete alapján a fejezet taglalja a mozgásszervek legfontosabb sérüléseit, betegségeit, s azokat a tényezôket, melyek hozzájárulnak a a 3.

fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa károsodások kialakulásához. Az új szemlélet meghatározó jellemzôje a fogyatékosság, a tartós munkaképesség-változás megelôzése, a károsodott személy mind maradéktalanabb társadalmi reintegrációját megvalósító rehabilitáció.

A fejezet a diagnózis és a terápia elveinek, algoritmusszerû sémáinak bemutatása mellett figyelmet szentel a szövôdmények és a károsodások megelôzésének, az adott funkciók helyreállítását, kompenzálását megvalósító rehabilitációs ismereteknek. A fejezet két részre tagolódik, az elsô rész tárgyalja a károsodások minôsítésének általános szempontjait, a felsôvégtag-károsodásokat traumatológiai és egyéb jellegû rendellenességekaz alsóvégtag-károsodásokat az alsó végtag sérüléseire és egyéb rendellenességeire vonatkozó legfontosabb orvosszakértôi ismeretek és a mozgásszervrendszert érintô legfontosabb szisztémás megbetegedések értékelési szempontjait.

A második részben a gerinckárosodásokat, értékelésüket, jelentôségüket, rehabilitációjuk lehetôségeit ismerhetjük meg.

RÉSZ A végtagok károsodásai, szisztémás mozgásszervi károsodások Géher Pál Béleczki Lajos Héjj Gábor Juhász Ferenc Kullmann Lajos Záborszky Zoltán Általános rész A mozgatórendszer felépítése és funkciói Héjj Gábor, Juhász Ferenc A mozgásszervrendszer elemei a csontrendszer, a csontokat összekötô ízületek a csontok érintkezési felületeit borító porcokkal és az ízületi szalagokkal, az izmok és az inak.

Nem tartoznak ugyan közvetlenül a rendszerbe az idegek és az erek, de a vérellátás és a beidegzés révén a mozgásszervi funkciók nélkülözhetetlen elemei.

a 3. fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa

Mozgásszervek alatt a test tartó és mozgató apparátusát értjük. A tartófunkciót a csontok, a csontokat összekötô szalagok és az izmok elsôsorban a csontrendszer és az ízületek stabilitása révén valósítják meg. Az egyes testrészek és az egész test mozgásait, melynek alapvetô feltétele az ízületek és a csontok mobilitása, a csontok végén elhelyezkedô ízületek, valamint az izmok teszik lehetôvé.

Az izmok mûködése biztosítja a gravitációs és az egyéb külsô erôkkel szembeni ellenállást, az erôkifejtést a külvilág objektumaira való fizikai hatástvalamint az izomtónust. A mozgásszervrendszer alapvetô funkciói részfunkciók révén valósulnak meg. Közülük a legfontosabbak: Testtartás. Ide tartozik az állás, a járás, azaz az egész test mozgatásának koordinált, célirányos megvalósítása.

Miért zavarja a lapos testtartás?

Lehetnek akaratlagosak, akarattól függetlenek reflexesek. Ide tartoznak a sztereotípiák, s a különbözô motoros perszeverációk. Az izmokból, ízületekbôl eredô, a mozgásból adódó ún. Neuromuszkuláris mechanizmus. A mozgásfunkció nélkülözhetetlen eleme, hiszen a vázizomrendszer rostjai kizárólag a központi idegrendszerbôl érkezô impulzusok hatására húzódnak össze, illetve ernyednek el.

A mozgásszervrendszer által biztosított mûködések. A felsorolt struktúrák és funkciók révén tudunk megvalósítani számos olyan tevékenységet, vállízületi fájdalom a kézorvos emelésekor nélkül létezésünk, napi életünk, munkavégzésünk, részvételünk a szûkebb és tágabb társadalom életében lehetetlen lenne.

Közülük a legfontosabbak a hely- és helyzetváltoztatás, illetve a testhelyzet stabilizálása. Az alaptesthelyzetek felvétele és tartása. Ide tartoznak az olyan mozgást, erôkifejtést és stabilitást igénylô tevékenységek, mint az 6 FEJEZET állás, az ülés, a fekvés, a térdelés, a hajlás, az egyensúlytartás.

Testhelyzet-változtatás önmozgatás. Saját testünk mozgatása ülô, fekvô és egyéb testhelyzetekben. Tárgyak mozgatása különbözô testrészek segítségével, emelés, teherhordás.

A Piaskledin összetétele és felszabadulási formája

A kézügyesség alkalmazása, a tárgyak felvétele, letétele, manipulálása, forgatása, dobása stb. Járás és mozgás. A járás különbözô formái sétálás, ütemes járás, futás, ugrás, mászásjárás különbözô irányban elôre, hátra, oldalt és távolra.

Helyváltoztatás lakásban, házon belül és kívül, lakott területen és nyílt terepen. A különbözô elsôdleges és másodlagos mozgásszervrendszeri funkciók és képességek alapvetô, elengedhetetlen feltételei létfontosságú napi és társadalmi tevékenységeinknek. A mozgásfunkciók hierarchiája. Egy adott funkció lehet egy testrész, egy régió vagy egy szerv kizárólagos tulajdonsága.

A funkció értékét a 3.

Az ízületek típusai

fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa lehet fejezni az adott testrészre és magasabb szintre vonatkozóan is annak megfelelôen, hogy az adott testrész milyen arányt képvisel a szerv vagy az egész szervezet funkciójából.

Az egyes funkciószintek egymásba történô átváltását szorzók és táblázatok segítik.

A szív- és érrendszeri betegségek progressziója és súlyosbodása 1. Az OA-ban szenvedő betegek formáinak sokfélesége és az egyidejű patológia gyakorisága miatt szükség van az együttes kezelési taktika kidolgozásához szükséges mérlegelésre.

A mozgatórendszer funkciókárosodásai A sérülések, rendellenességek és betegségek a funkciók hiányát, csökkenését vagy torzulását gyûjtôszóval: funkciókárosodását okozhatják. A sérülés vagy a betegség önmagában nem jellemzi a károsodást. Egyazon sérülés vagy betegség a funkciókárosodások széles skáláját eredményezheti, jellegüket és súlyossági fokozatukat illetôen egyaránt.

Az orvosszakértôi tevékenység egyik legfontosabb feladata a képességek, a funkciók állapotának megítélése. A károsodásokat kritériumokkal jellemezzük. E kritériumok megléte vagy hiánya a károsodás súlyosságának bizonyítéka. Az eredményes orvosszakértôi tevékenység feltétele a károsodási kritériumok egyértelmû, pontos megfogalmazása. Figyelembe véve a vizsgálat kétszeresen szubjektív jellegét a vizsgáló és a vizsgált személy részérôls különösen azt a tényt, hogy az igénylô általában a károsodás megállapításában, s annak súlyossá nyílvánításában érdekelt, törekedni kell minél objektívabb és objektivizálható kritériumok alkalmazására.

Emiatt nagyon fontos, hogy a kritériumok jól meghatározottak, lehetôleg egyszerû eszközökkel kimutathatóak és objektivizálhatóak legyenek. A mozgatórendszer mûködésével kapcsolatos néhány fogalom Aktív mozgások. A vizsgált személy által akaratlagos izommûködéssel létrehozott mozgások, melyeknek határt szabhat a vizsgált ízület adott ponton bekövetkezô fájdalmassága vagy például a mozgásban részt vevô izmok, inak sérülése.

Passzív mozgások.

  • Piaskledin és analógjai: el nem szappanosítható olajok artrózis és ízületi gyulladás kezelésére
  • Sókezelés térdízületi gyulladás esetén
  • Artrózis kezelése a klinikán

A vizsgáló által véghezvitt mozgások, melyek bizonyos mértékig a vizsgált fájdalmát legyôzve nagyobb mozgáskitérést eredményezhetnek és értelemszerûen pótolni tudják a kiesett aktív mozgatófunkciót is izomvagy ínsérülés esetében.

Akadályt jelenthet ízületi szabadtest, nagyobb mennyiségû folyadékgyülem vagy ízületi kontraktúra, teljes mozgásképtelenséget eredményez az ízületi ankylosis. Az ízületi mozgásokat akadályozó zsugorodás, melynek ízületi eredeten kívül izom- kötôszöveti és bôrzsugorodás is lehet az oka. Az az egyes ízületekre jellemzô középállás, mely spontán kialakult ankylosis vagy mûtéti merevítés esetén a lehetô legjobb funkciót biztosítja.

A mozgások terjedelme. Az adott ízületben létrejövô egy- vagy többirányú mozgások határértékeivel jellemezhetô mozgástartomány. A mozgásszervi funkciókárosodások vizsgálata A károsodások vizsgálatánál több szempont értékelésére támaszkodhatunk: Anatómiai elváltozások, melyek különös jelentôséggel bírnak például a gerinckárosodások értékelésében. A klinikai diagnózisok, kórképek értékelése a mozgásszervrendszer minden szakaszán használható kiegészítô módszer. A mozgásterjedelem vizsgálata az ízületek alapfunkciójának károsodását értékeli.

Értelemszerûen ide tartozik az ízületek instabilitásának vizsgálata is. Acsonkolásos károsodások értékelése. Egyre inkább elôtérbe kerülnek a funkcionális vizsgálatok. Az erôkifejtés és az állóképesség vizsgálata ma már nélkülözhetetlen a mozgásszervek károsodásainak értékelésében.

A vizsgálatok technikája kidolgozott, felszerelésük viszonylag olcsó, alkalmazásuk megbízható, reprodukálható eredményeket hoz.

A vizsgálati lehetôségeket egyénileg adaptálva, rugalmasan, a vizsgált személy számára mindig a legelônyösebb formában kell alkalmazni. Egyes károsodások kimutathatóak egy-egy módszerrel, más károsodások értékelésénél több módszert szükséges kombinálni. A módszerek alkalmazása megfelelô szakmai tudást, felszerelést igényel e vizsgálatokat mozgásszervi, orvosszakértôi laboratóriumoknak kell végezni. Az értékelés legfontosabb szempontjai a következôk: Az elveszett képességek megítélése mellett törekedni kell a megmaradt, a fejleszthetô funkciók kimutatására, melyre a betegek rehabilitációja építhetô.

a 3. fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa

A megmaradt képességek kimutatására szolgálnak a funkcionáliskapacitás-vizsgálatok. A károsodások vizsgálata a hagyományos orvosi kivizsgálásra épül. Az anamnézis sajátosságaihoz tartozik a foglalkozási, ergonómiai ártalom kimutatása, a munka körülményeinek, feladatainak, statikai, erôkifejtési és mozgásigényének feltárása.

Az értékelés objektivitása, megbízhatósága. A károsodások kimutatásának alapvetô követelménye a lehetô legnagyobb mértékû objektivitás. Ez az a vitamin ízületi fájdalmak kezelésére szolgál a mozgásszervek vizsgálata esetében általában megvalósítható, bizonyos esetekben azonban így például fájdalom esetén nem. Ezért a mozgásszervrendszeri károsodások kritériumai között általában nem szerepel a fájdalom, viszont mint a legtöbb rendellenesség velejárója, az egyes károsodások integratív részét képezi.

fejezet. A mozgásszervek károsodásai - PDF Ingyenes letöltés

A vizsgálatok megbízhatóságáról szólva elmondható, hogy a legmegbízhatóbbak a morfológiai jellegû anatómiai vizsgálatok. Az ízületek mozgásterjedelme, a csonttörések, a hegesedések szögeltérései, bizonyos fokig az érzésvizsgálatok kimerítik az objektivitás követelményeit. Megfelelô többnyire egyszerû, nem drága eszközök és tapasztalat birtokában a vizsgálatok megbízhatóak, reprodukálhatóak.

Az ízületek és a gerinc mozgásainak vizsgálatára goniométerek, inklinométerek, szögmérôk használatosak, melyek lehetnek a legegyszerûbb mechanikai szerkezetûek, de akár számítógéphez csatlakoztathatóak is.

A mozgásszervrendszer, s különösen a mozgás alkotóelemeinek vizsgálata a páciens együttmûködését is igényli. Ez különösen vonatkozik az aktív mozgásokra és erôkifejtésekre. Ezen vizsgálatok során a szubjektivitás mind a vizsgált személy, mind a vizsgáló részérôl érvényesül.

A szubjektivitás lehetôsége csökkenti még ezen viszonylag objektívnek tekinthetô eljárások értékét, hitelességét is. A szubjektivitás bizonyos mértékû kiküszöbölését szolgálja az aktív mozgásvizsgálatok eredményeinek összevetése a passzív mozgások terjedelmével. A nyaki gerinc mobilitásvizsgálatánál az állcsúcs szegycsont távolság mérése használatos.

Lábtanulmány Ideális mennyiségű békák. Lábtanulmány A laposláb az izom-csontrendszeri betegség, amelyben a láb íveinek ellapulása történik.

Ízületi mozgások esetében különbözô szögmérôk használhatók, de a kisízületek kivételével gyakorlatilag bármely ízület, illetve gerincszakasz mozgásainak mérésére alkalmas a Domján Bálint Bozsóky-féle Mobimet készülék. A mozgásterjedelem vizsgálatát a különbözô mozgásirányokban kell végezni.

A károsodások vizsgálatának elsôsorban az anamnézisre, a fizikális vizsgálatokra, valamint a mozgásterjedelem ROM vizsgálataira kell épülnie. Kiegészítô vizsgálati módszerek Az utóbbi idôben egyre használatosabb eljárásokat artrográfia, CT, MRI e vonatkozásban csak kiegészítô módszereknek kell térdizom fájdalom. Alkalmazásuk a legtöbb esetben nem eredményezi a funkcionális károsodás jobb megítélését, ezzel szemben igen költségesek.

Felhasználásuk elôtt a költség haszon viszonyokat fokozottan figyelembe kell venni; az orvosi, az orvosszakértôi tevékenység egyik minôségi mutatója a rendelkezésre álló lehetôségek adekvát alkalmazása. Nem támaszkodunk azonban kellô mértékben az elektrodiagnosztikai módszerekre, melyek a neuromuszkuláris funkció vonatkozásában hasznos, s az orvosszakértôi tevékenység szempontjából különös fontossággal bíró objektív adatokat nyújthatnak elektromiográfia, különbözô ingerületvezetési és neurofiziológiai vizsgálatok.

Általában elmondható, hogy minden egyes vizsgálati módszernek elônyei mellett megvannak a hiányosságai.

A szövetek általános jellemzői

Ez utóbbiak kiküszöbölése céljából a minôsítés során a különbözô módszereket kombináljuk. A károsodások vizsgálata során értékeljük az anatómiai és a funkcionális elváltozásokat.

Mindezek mellett az életminôséggel kapcsolatos szempontok szükségessé tehetik esztétikai szempontok figyelembevételét is. Az érzészavarok vizsgálata A mozgatórendszer mûködése szempontjából szükséges érzések fajtái: fájdalom- meleg- hideg- és tapintási érzékelés; proprioceptív érzékelés: az ízület helyzetének és elmozdulásának érzékelése; az izomtónus érzékelése. Az érzészavart minôsége és kiterjedtsége jellemzi. Az érzészavarok lehetnek részlegesek vagy teljesek.

Az érzészavar lokalizációja jelentôs a károsodások súlyosságának megítélésében. Az érzészavarok vizsgálataira szolgáló különbözô próbák a Wéber-próba, a Moberg-próba és a ninhidrinpróba. A funkció alapegysége egy adott testrész adott funkciója pl. Az adott 9 A régió teljes funkciója ugyancsak meghatározott arányú része a szerv a felsô végtag funkciójának. A szerv funkciójából megfelelô váltószámmal kiszámítható az össz-szervezeti egészségkárosodás foka. A testrész régió szerv össz-szervezet funkcionális hierarchiáját követô arányviszonyoknak egyrészt metodikai jelentôségük van, másrészt bizonyítják a károsodás értékelésének viszonylagos, matematikai eszközökkel is kifejezhetô objektivizálhatóságát.

Multiplex károsodások Multiplex károsodások esetén az egyes károsodások értékei összeadódnak pl. Hierarchikus kapcsolat esetében, ahol az egyes funkciók egy magasabb rendû funkció meghatározott arányú részét képezik, a károsodások a kombinált értéktáblázat alapját képezô képlet alapján kombinálódnak.

gyógyszerészeti hatás

A képlet azt fejezi ki, hogy a fô károsodást követô károsodások csak az elôzô károsodások részeként értékelhetôek. Csonkolásos károsodások A végtagok, s azok részei pl. A különbözô teljes funkciókárosodások az adott funkció szempontjából gyakorlatilag olyan veszteséget okoznak, mintha amputáció történt volna.

Kontraktúrák A végtagok betegségeiben nagy jelentôsége van a funkcionális helyzetnek. A funkcionális helyzet az adott végtagrész olyan állapotát jelenti, melyben a végtagrész tartós rögzülése kontraktúrája esetén a legkevésbé akadályozott a funkció. Kontraktúra esetén a a 3.

a 3. fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa

fokú kéz disztális interfalangeális ízületei artrózisa helyzetben rögzült ízület adja a legkisebb fokú tartós károsodást. A mozgásszervi károsodások hatása a napi tevékenységekre mozgásszervi fogyatékosság Kullmann Lajos A mozgásszervi funkcióknak jelentôs szerepe van a napi és a szociális tevékenységek megvalósításában. Az autonóm emberi lét egyik alapfeltétele az önellátás képessége.

A mozgásszervek károsodásai kenység nem végezhetô. A napi tevékenység korlátozottságának felszámolására a mûtét az alkalmas módszer. Befagyott váll szindróma Oka a vállízület synovitise, mely leggyakrabban középkorú nôknél jelentkezik, prediszponáló tényezô a diabetes mellitus, a mellkasi folyamatok szívinfarctus, mell- illetve mellkasi mûtétek stb.

A tisztálkodás, a testápolás, a toalett használata, az öltözködés, az étkezés, az egészség ápolása a mozgásszervek aktív részvéte táblázat. Az ujjak károsodásainak funkcióhányadai a kéz funkciójában Részarány I. A mozgásszervi károsodások okozta fogyatékosságok jelentôs része éppen az önellátás képességének korlátozottságából adódik. Az önellátás vizsgálatára, illetve más tevékenységek mellett az önellátás vizsgálatára is leggyakrabban használt kérdôívek Magyarországon: FIM Functional Independence Measure.

Kóreredettôl függetlenül Magyarországon növekvô gyakorisággal, egyes országokban a finanszírozás alapjaként általánosan használt felmérô módszer 6. Kóreredettôl függetlenül, általánosan használt kérdôív 6. Reumatoid arthritiszes betegek funkcionális indexe Artrózisos betegek általánosan használt felmérô módszere HAQ funkcionális index a reumatoid arthritis klinikai aktivitásának mérésére Név: Dátum: Szeretnénk megtudni, hogy a betegsége hogyan befolyásolja mindennapi életét.

Lehet, hogy érdekel